- A szerkesztett szöveg mentése sikerült.
- Írta: Karácsony Szilvia
- Találatok: 34
Tavasz
Zöldellő lombok,
Napsugár simogatás,
Virágok nyílnak.
Madár dala száll,
Fák alatt zöldellő fű,
Tavasz illat száll.
- A szerkesztett szöveg mentése sikerült.
- Írta: Bihari Zsolt
- Találatok: 89
Mi van ma?
Ez is egy nap...
Konrád bambán nézte az íróasztal borzalmas állapotát. Az iratkötegek közé beállított balta átszakította ugyan a felső fiók peremét, de legalább stabilan állt, mint valami dísztárgy. A festékesvödröt azonban nem értette. Abba még a bejárati ajtónál rúgott bele – arról viszont nem tehet, hogy tartalma beterített mindent. Ő mindenhova jótékonyan lép be, sosem erőszakos senkivel. A világ van kifordulva: még a legjelentéktelenebb eseményre is összeomlással reagál. Jön a világvége?
A résnyire nyitva hagyott ablakon át a közelgő vihar első fényvillanása söpört be, élénken szétrobbanva egy hófehér kávés csészén. A hatás akár egy gömbvillámé: Konrád eltorzult arcán a grimasz démonivá változott a félhomályban. Nem hitt a szemének, ahogy az asztalt félig eltakaró szúnyoghálót elhúzta. A csészében maradt kávé úgy lötyögött, mintha a vihar hatással lenne rá. De nem...
Egy torz rúd mozgott benne, egy kanál...
Kísértet!
Nem kanál volt. Murnyó, a világ legfeketébb macskája kotorászott a kávéban, egy legyet akart belőle kiszedni, de nem tudta.
- A szerkesztett szöveg mentése sikerült.
- Írta: Bihari Zsolt
- Találatok: 215
,,Nem én öltem meg'' -- ordította a hajórádión egy hang az Amazonas torkolatvidékétől alig tíz mérföldre kelet felé.
,,Hallgass, piszok, mert az égig robbantalak'' -- recsegett a válasz a vészhelyzeti frekvencián.
Az Atlanti-óceán felhőtlen nyugalmának eme kibillentése csak egyvalakit nem érdekelt: a rádióforgalmazást bonyolító hajósok felett némán vitorlázó albatroszt. Az óceán hatalmas szárnyú, falánk keselyűje alig száz méterrel lebegett a víz felett, egy-egy pillanatra szinte kővé meredt, úgy tekintett le a vízen egy masszív foltra. Az életet, a mozgást kémlelte, a folt pedig egy motoros halászbárka volt.
A bárkán egy dühös ember követte a horizont egy bizonyos pontját. Arcán undor, szemében gyilkos láng. Ő volt Konrád, az urbanizált társadalmakat mélyen lenéző Amazonas-kutató, aki az őserdő elzárt területein élő bennszülöttek között végezte a pszichológiai kutatásait. Személyiségzavarokkal foglalkozott, holott ezt inkább önmaga abszurd mivoltán kellett volna tanulmányoznia.